Vállízület váll fájdalom kezelése

Navigáció

Váll – nyáktömlő-gyulladás

A felépülési idő egyszerűbb esetben is hónap, műtét esetén akár hónap is lehet. Néhány hasznos gyakorlat A speciális gyógytorna és a személyre szabott gyakorlatok, a felkar és a váll izmainak megerősítése, nyújtása nemcsak a mozgástartományt segítenek növelni, de a probléma kiújulásának esélyét is csökkentik.

Nagyon fontos, hogy ezen a téren sem szabad túlzásba esni, és amennyiben erős vagy fokozódó fájdalom jelentkezik, a gyakorlással le kell állni, és orvos, gyógytornász tanácsát kérni.

Vállnyújtás ajtókeretnél Álljunk meg az ajtókeretben és az érintett karral fogjuk azt meg, kissé a vállmagasság alatt. A felsőtesttel forduljunk el a kartól annyira, hogy enyhe nyújtást érezzünk a vállban. Tartsuk ezt a pozíciót 20 másodpercig. Lapockaközelítés Álljunk egyenesen, a karokat emeljük oldalra, tenyérrel felfelé. A vállízületi subacromiális bursa az emberi test legnagyobb nyáktömlője, amely hajlamos begyulladni legtöbbször a túlzott igénybevétel miatt.

A fájdalom kezdetleges bursitis esetén enyhe, de fizikai aktivitás hatására fokozódik, idővel egyre rosszabb lesz, amíg végül már nyugalmi állapotban sem múlik el. Ráfeküdni, vagy nyomás alá helyezni kényelmetlen, fájó érzéssel járhat.

Minél erősebb a gyulladás és a fájdalom a vállban, annál gyengébb lesz a teherbíró képessége, a mozgás is beszűkül, nehézkessé válnak a mindennapi teendők végzése is, mint például az öltözködés. A vállfájdalom háttere A vállcsúcs acromion a lapocka legfelső része, és a váll külső oldalának a csontos tetőpontját alkotja.

A vállcsúcs belóg a felkar és a lapockán található vállízületi árok alkotta kapcsolódás fölé, de anélkül, hogy bármely csonthoz hozzáérne. A vállízület és a vállcsúcs között számos izom és ín található, így a rotátorköpeny izmai és inai is, amelyek a kar mozgásának szabályozásában és a vállízület stabilitásának fenntartásában vesznek részt.

A vállízületi nyáktömlő kipárnázza az ízületet és csökkenti a súrlódást a váll izmai, inai és a vállcsúcs között. Amikor a nyáktömlő irritációnak túlzott súrlódásnak van kitéve, akkor egy picikét megvastagszik és ez gyulladásához vezet, ami fájdalmat és a folyadék felgyülemlést, duzzanatot okoz. A nyáktömlő-gyulladás kialakulásának okai A subacromialis bursitis létrejöhet egy sérülés vagy egyszeri túlerőltetés következtében.

A másik lehetőség, hogy a betegség huzamosabb idő alatt, mikrotraumák összességeként alakul ki. A betegség kockázatát növeli, ha valaki erős fizikai megterhelésnek van rendszeresen kitéve, vagy olyan mozgásokat végez, aminek következtében a vállban sok a súrlódás.

A kialakulás kockázatát növeli az életkor, illetve az egyéni testfelépítés is. A vállízület alapvetően túlzsúfolt, sokat jelent, ha valakinek egy picit is kevesebb ott a terület az egyéni arányok eltérése miatt. További kockázatott jelent az idő teltével kialakuló meszesedés, ami tovább szűkítheti a területet.

A befagyott váll egyes szakaszaiban különböző módon segítenek a mozgáselemek. Gyakorlat mozgásképesség fenntartására: Tegyünk két támlás széket széket egymás mögé, álljunk be közésük, fogjuk meg a támlát. Mitől kezd el fájni a váll? A másik lehetőség, hogy a betegség huzamosabb idő alatt, mikrotraumák összességeként alakul ki. A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik.

Befagyott váll szindróma: fajtái, kialakulása, tünetei, kezelése, megelőzése

Ezen tevékenységeket jobbára a testünk előtt vagy mellett végezzük, egyoldalúan terhelve ezzel az ízületet mozgató izmokat.

Az izomegyensúly felbomlása pedig fájdalomhoz vezet, melynek leggyakoribb oka az izom túlterhelése. Az izmok a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, majd befeszülnek, melynek következtében idővel képtelenné válnak a mozgások kivitelezésére.

Ezek az úgynevezett degeneratív vállfájdalmak jobbára a túlterheléstől vagy az egyoldalú használat miatt alakulnak ki. A fájdalom hatására önkénytelenül is olyan tartást veszünk fel, melyben kevésbé fáj a váll, általában kissé előre, felfelé húzzuk. Ha ezt a testhelyzetet sokáig tartjuk fenn, kialakul egy ördögi kör: a váll fáj, ezért minimálisan mozgatjuk, ami miatt beszűkül a mozgásterjedelem, melyből kimozdítva ismét fájdalom jelentkezik.

Ennek eredményeként olyan mértékű mozgásbeszűkülés is kialakulhat, mely mindennapi életünket is megnehezíti, ugyanis a hétköznapi mozdulatok, mint a ruha felvétele, vagy egy tárgy leemelése a polcról is lehetetlen feladattá válik. Ezt az állapotot befagyott váll szindrómának nevezzük. Fontos tehát, hogy kismértékű fájdalom esetén is rendszeresen mozgassuk át a vállízületet, hogy mozgásterjedelmét megőrizzük. Milyen egyszerű gyakorlatokkal enyhíthetünk a váll fájdalmán?

Néhány egyszerű gyakorlat segítségével kimozgathatjuk a vállízületet, nyújthatjuk izmait, visszaállítva ezzel a váll mozgástartományát. Az alábbiakban bemutatunk 5 gyakorlatot, melyek nagyjából összesen 5 percet igényelnek, és nagyban hozzájárulhatnak a vállfájdalom enyhítéséhez is.

Ehhez a felkart először vízszintes helyzetben oldalra kinyújtjuk, majd könyököt 90 fokban behajlítva az alkart felemeljük. Az alkart felfektetjük magunk mellett az ajtófélfára. Így a szervezetet sem terheljük feleslegesen, és hatékonyabban tudjuk támogatni a gyógyulást. A vállfájdalom megelőzése Aki hajlamos a vállfájdalomra annak érdemes az alábbiakra is figyelmet fordítani: A megfelelő fizikai állapot megőrzése segít a vállízület egészségének óvásában.

Ehhez az izomzat és inak megfelelő állapota szükséges, így az izomzat erősítés és nyújtása egyaránt javasolt. A helyes testtartsára ügyelni kell, akár ülő, akár fizikai munkát végzünk. Igyekezzünk minél rövidebb ideig egy helyben ülni. Irodai munkát végzők a számítógép billentyűzetét minél lejjebb helyezzék el. Kerüljük a nehéz dolgok, hirtelen emelését. A túlterhelés ugyanúgy kerülendő, mint a fizikai inaktívitás.

A gyakran használt dolgokat tartsuk kényelmesen elérhető magasságban, hogy elkerüljük a rossz mozdulatokból adódó vállfájdalmat. A vállfájdalom kialakulásának leggyakoribb okai Számos tényező és állapot eredménye lehet a vállfájdalom. A leggyakoribb oka a rotátorköpeny íngyulladása. Egy másik gyakori probléma az ütközési szindróma, amely a váll felépítéséből és az egyéni hajlamból ered.

Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni. Milyen a betegség lefolyása? A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik. Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül.

Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul. Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is. Ez az időszak akár egy évig is eltarthat.

Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem.

Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára? Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájdalmak elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát.

A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát. A gyulladás meglétének azonosítására és az eseteleges sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MR , röntgen alkalmaznak.

A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában. Emellett igen fontos a szakemberrel irányított gyógytorna, hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz.

Vállfájdalom és kezelése

Ehhez az izomzat és inak megfelelő állapota szükséges, így az izomzat erősítés és nyújtása egyaránt javasolt. A helyes testtartsára ügyelni kell, akár ülő, akár fizikai munkát végzünk. Igyekezzünk minél rövidebb ideig egy helyben ülni. Irodai munkát végzők a számítógép billentyűzetét minél lejjebb helyezzék el. Kerüljük a nehéz dolgok, hirtelen emelését.

A túlterhelés ugyanúgy kerülendő, mint a fizikai inaktívitás. A gyakran használt dolgokat tartsuk kényelmesen elérhető magasságban, hogy elkerüljük a rossz mozdulatokból adódó vállfájdalmat. A vállfájdalom kialakulásának leggyakoribb okai Számos tényező és állapot eredménye lehet a vállfájdalom. A leggyakoribb oka a rotátorköpeny íngyulladása. Egy másik gyakori probléma az ütközési szindróma, amely a váll felépítéséből és az egyéni hajlamból ered. Néhány esetben valójában nem a vállban keresendő a fájdalom forrása, hanem a nyakban, vagy a felkarhajlító izmában.

Ilyenkor kisugárzó fájdalomról van szó. Ez a fájdalom általában nem súlyosbodik a váll mozgatására. Széles azon betegségek sora, amelyek vállfájdalmat okozhatnak. Az ízületi gyulladás több formája, a porcsérülések és a rotátorköpeny részleges vagy teljes szakadása is idesorolható. A nyáktömlő vagy az ínak gyulladása is vállfájdalmat okoz, de egyeseknél csontkinövés alakul ki, amely irritálja a szalagokat, ínakat, izmokat és gyulladást eredményez.

Vállfájdalmat akut sérülések is okozhatnak. Ilyen esetekben fontos a gyors és megfelelő kezelés a teljes gyógyulás érdekében. Vállízületi arthrosisra hajlamosít az 50 év feletti életkor, a vállízület sérülése, ízületbe hatoló törés, ismétlődő vállficam, komolyabb lágyrész sérülés, ínszakadás, gyakori túlterhelés, illetve a vállízület korábbi gyulladásai, elsősorban a reumatoid artritisz.

Megelőző vállízületi betegség után kialakuló porckopás esetén másodlagos vállízületi porckopásról beszélünk. Az elsődleges, ismeretlen eredetű vállízületi porckopás, nem nagyon gyakori a teherviselő ízületeket érintő pl. Hogyan jelentkezhet a vállfájás? Leggyakrabban reggeli vállfájdalom , terhelési fájdalom, és a váll mozgathatóságának beszűkülése jelentkezik vállízületi porckopás esetén.

A reggeli fájdalmasság után az ízület bejáratódik, de egy idő után kifárad, és mozgatása esetén újra fájdalmassá válik. A kopott vállízület a terhelés hatására gyakran begyullad, ilyenkor még kevésbé használható, nehézzé vagy lehetetlenné válik a kar fej fölé emelése, a hátunk mögé nyúlás, fésülködés, stb. Gyulladás esetén a vállfájdalom az éjjeli pihenést is zavarhatja.

A porckopásos vállízület mozgatásakor ropogás, dörzsölés lehet érezhető, vagy akár hallható is. Hirdetés Diagnosztika A diagnózis a beteg panaszai és pontos kórtörténete alapján már gyanítható. Gondos fizikális vizsgálat után, a vállízületi porcának kopását röntgen vizsgálattal lehet igazolni.

További vizsgálatokra, például MRI-vizsgálatra csak akkor van szükség, ha a kísérő lágyrész sérüléseket is pontosan látni akarják. A vállfájdalom kezelési módjai A vállízületi porckopás kezelése lehet sebészi és konzervatív is.

Konzervatív kezelés Minden esetben először konzervatív kezeléssel kell próbálkozni. Az esetek túlnyomó többségében ez eredményes, és jó eredményt hoz. Milyen betegségeknél hasznos a gyógytorna? Az emberek nagy többsége szívesebben jár fizioterápiás kezelésekre, mint gyógytornára.

Hogyan jelentkezhet a vállfájás?

A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását.

A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét. Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.

Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet. Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek. A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például cukorbetegség , pajzsmirigy betegségek , illetve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.

Mik a tünetei? A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé.

Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni. A leggyakoribb oka a rotátorköpeny íngyulladása. Egy másik gyakori probléma az ütközési szindróma, amely a váll felépítéséből és az egyéni hajlamból ered.

Néhány esetben valójában nem a vállban keresendő a fájdalom forrása, hanem a nyakban, vagy a felkarhajlító izmában. Ilyenkor kisugárzó fájdalomról van szó. Ez a fájdalom általában nem súlyosbodik a váll mozgatására. Széles azon betegségek sora, amelyek vállfájdalmat okozhatnak. Az ízületi gyulladás több formája, a porcsérülések és a rotátorköpeny részleges vagy teljes szakadása is idesorolható.

A nyáktömlő vagy az ínak gyulladása is vállfájdalmat okoz, de egyeseknél csontkinövés alakul ki, amely irritálja a szalagokat, ínakat, izmokat és gyulladást eredményez. Vállfájdalmat akut sérülések is okozhatnak.

Ilyen esetekben fontos a gyors és megfelelő kezelés a teljes gyógyulás érdekében. A fokozott igénybevétel szintén gyakran eredményezi valamilyen kórkép kialakulását, az állandó súrlódásnak, irritációnak eredményeképpen. Összefoglalva a leggyakoribb okok: A mechanikus sérülésből adódó fájdalmak a leggyakoribbak porckopás, ingyulladás, nyáktömlő gyulladás, stb. Mi okozhat vállfájdalmat? Puskás Réka, reumatológus A vállízület porckopását nevezzük vállízületi arthrosisnak.

Ez a betegség a vállízületet alkotó két ízület bármelyikének kopását jelentheti. A vállízületet alkotó két ízület A vállízület karunk nagy terjedelmű mozgásait biztosítja, ezért felépítése bonyolult.

A vállízületet szorosabb értelemben két ízület alkotja, ezek a felkarcsont feje és a lapocka megfelelő nyúlványa között található ún. Milyen hajlamosító tényezőket ismerünk?

Vállízületi arthrosisra hajlamosít az 50 év feletti életkor, a vállízület sérülése, ízületbe hatoló törés, ismétlődő vállficam, komolyabb lágyrész sérülés, ínszakadás, gyakori túlterhelés, illetve a vállízület korábbi gyulladásai, elsősorban a reumatoid artritisz. Megelőző vállízületi betegség után kialakuló porckopás esetén másodlagos vállízületi porckopásról beszélünk. Az elsődleges, ismeretlen eredetű vállízületi porckopás, nem nagyon gyakori a teherviselő ízületeket érintő pl. Hogyan jelentkezhet a vállfájás?

Leggyakrabban reggeli vállfájdalom , terhelési fájdalom, és a váll mozgathatóságának beszűkülése jelentkezik vállízületi porckopás esetén.

Pihentetés: gyulladt állapotú vállízület esetében a mozgást a fájdalmatlanul végezhető mozgásokra korlátozzuk ing, zipzáras pulóver viselése bebújós ruhadarabok helyett, hajszárítást másra bízzuk, stb. Az aktív fájdalomcsillapítás által a páciens mozgáskorlátozottsága és a fájdalom gyors megszűntetése enyhülést hoz a fájdalmas állapotban. Helyes életmóddal kizárhatjuk a mozgásszegénységből adódó eseteket. A patikában kapható kenőcsök alkalmazása hatásos, de önmagában a probléma okát nem képesek megszűntetni. Kezelése lehet konzervatív vagy műtéti, mely az állapottól, az életkortól és az életkörülményektől is függ. Speciális esetben, egyéb betegség kizárására sor kerülhet röntgen és MRI-vizsgálatra. Hogyan előzhető meg a befagyott váll?