Váll műtét gyógyulási ideje
Navigáció
Vállfájdalom specialista gyógytornászaink
Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára? Nyaki manuálterápiára járok hozzá, óriási a tapasztalata és egyszerű szavakkal el is mondja, mi a lényeg. Orvosa valószínűleg azt fogja tanácsolni, hogy a műtétet követő 6 hétben ne emeljen semmit, ami 6 kg-nál nehezebb. Mik a tünetei? Általában ezeknek a tüneteknek a csökkentéséhez, megszűnéséhez hónap is kell majd, de mindig függ attól, mióta állnak fenn az Ön panaszai. Hogyan kell készülni a vállartroszkópiára? Alkalmazható például "befagyott" vagy instabil vállnál, vállízületi kopásnál, a bicepsz ínbetegségeinél, a kulcscsont bizonyos betegségeinél, az ütközéses szindrómáknál és a rotátorköpeny szakadásánál.
A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét.
Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját. Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet.
Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek. A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például cukorbetegség , pajzsmirigy betegségek , illetve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki. Mik a tünetei?
A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé.
Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni.
Milyen a betegség lefolyása? Amennyiben az instabilitás egyértelmű okának a porcos vápaperem leszakadása bizonyul, stabilizációs műtétet végzünk. A vállon elöl meghatározott helyen kis nyílást ejtünk, ún. A tényleges eljárás ezen keresztül történik. Az ízületi vápa csontos peremének előkészítését követően a behelyezendő rögzítőcsavarok helyét előkészítjük, a horgonycsavarokat behajtjuk, majd a gyűrűt e csavarokba előzetes rögzített fonalakkal lerögzítjük.
A kis sebeket varratokkal zárjuk be. Nyitott vállműtét Az eljárás célja: A kulcscsont lazaságának, nem vagy részlegesen gyógyult ficamának és az ezzel járó fájdalomnak a megszüntetése, a vállöv funkciójának javítása. A kulcscsont felfelé elmozdult és rögzült helyzetét korrigáljuk. A műtét során használt rögzítőfonalak eltávolítása nem szükséges a későbbiek során.
Az műtéti eljárás technikája: A műtétet altatásban vagy vezetéses, plexus érzéstelenítésben végezzük félig ülő helyzetben. A műtéti metszés kb. A műtét során első lépésben a tönkrement és folyamatos fájdalmat okozó kulcscsont végi porcos tárcsát és a kulcscsont végét kb.
Ezt követően az elszakadt ún. A műtét végén ha szükséges az ízületbe szívócsövet helyezünk a szivárgó utóvérzés eltávolítására. Műtét után a kart hálókötésben vagy kartartóban rögzítjük. A vállartroszkópia csaknem minden vállprobléma diagnózisának felállítására alkalmas, a kórisme ezzel a módszerrel rendszerint pontosan meghatározható.
Sok szempontból hatékonyabb, mint az MR, amely statikus vizsgálat, ráadásul a váll mozgás közben nem tekinthető meg vele.
Ezzel szemben az artroszkópos beavatkozásnál a sebész ötvenszeres nagyításban nézheti az ízületet, a vizsgálat során pedig mozgathatja, különböző eszközökkel meg tudja húzni az inakat is, így gyakorlatilag bármit meg tud tekinteni. Mit kezelnek vele? Artroszkópiával szinte minden vállízületi probléma kezelhető, legyen az degeneratív betegség vagy sportsérülés.
Alkalmazható például "befagyott" vagy instabil vállnál, vállízületi kopásnál, a bicepsz ínbetegségeinél, a kulcscsont bizonyos betegségeinél, az ütközéses szindrómáknál és a rotátorköpeny szakadásánál. Hogyan végzik a vállartroszkópiát? A beavatkozás egynapos sebészet keretében, kíméletes érzéstelenítési technikák mellett végezhető. Az érintett a műtét alatt ébren van, de kap egy kis nyugtatószert, hogy az operációt ne élje meg nagyon intenzíven.
A beavatkozást kettő, három, négy vagy öt pici, ,5 centiméteres metszésen keresztül végzik. Az egyiken egy kamerát juttatnak be a vállízületbe, a műtendő területet azon keresztül látják nagy felbontásban, a többin keresztül pedig azok az eszközök juttathatók be a vállba, amelyekkel a sebész a tényleges munkát végzi.
A műtét végén a pici nyílásokat öltéssel zárják, bár nem minden esetben - előfordul, hogy nincs szükség erre. Mennyi időt vesz igénybe? A vállartroszkópia hossza sok mindentől függ: egyebek mellett a beteg állapotától, a betegség vagy sérülés jellegétől és magától a sebésztől is. A beavatkozás első, diagnosztikus része gyakorlott kezekben 5 percet vesz igénybe. Ezután történik az elváltozások ellátása. Míg az egyszerű ütközéses szindróma műtétje nagyjából 30 percig tart, addig a bonyolultabb rekonstrukciót igénylő rotátorköpenyvarratok akár másfél-két óráig is eltarthatnak.
Milyen szakorvos végzi? Vállartroszkópiát olyan ortopédsebészek és baleseti sebészek végeznek, akik gyakorlottak az ilyen jellegű beavatkozásokban, jártasak az ízületi tükrözéses technikákban, behatóbban ismerik a vállízület anatómiáját.
Magyarországon jelenleg helyen foglalkoznak megfelelő módon ilyen jellegű műtétekkel, de az Ortopéd Klinika folyamatosan tart tanfolyamokat az ellátóhelyeknek. Nyugat-Európában már gyakorlatilag csak artroszkóppal operálnak az ortopéd orvosok, vállsebészek. Hogyan kell készülni a vállartroszkópiára?
Befagyott váll szindróma
Nagyon gyakran előfordul velünk, gyógytornászokkal, hogy egy társaságban valaki meghallja, hogy gyógytornász vagyok, és már kérdezi is, hogy neki miért fáj a dereka vagy a válla. Többnyire zavartalan sebgyógyulás után, kis heget hagynak a vágott, metszett sebek, így a műtéti vágások is. Fontos ebben a helyzetben a vállízület nyugalomba helyezése, különböző gyulladáscsökkentő fizikoterápiás kezelések is szóba jöhetnek, mint például elektromos kezelések, hideg kezelések. A vállfájdalom előfordulása az életkor előrehaladtával jócskán nő. Tehát vissza kell varrni a helyére műtéttel. Egy terápia elején az is megoldás lehet, hogy a gyógytornásza betanít Önnek pár gyakorlatot és a helyes kivitelezéstamit Ön az otthonában végezhet.
Endoszkópiák : Vállartroszkópia
A vállsebészet fejlődése ezzel kezdődött, mára pedig eljutottak oda, hogy a protézisműtéteket, illetve bizonyos speciális csontbeültetéssel járó műtéteket leszámítva artroszkóposan bármit el tudnak végezni. Jellemzően nyugalomban is érez tompa, sajgó jellegű fájdalmat, ami mozgásra fokozódik. A porckorong degeneráció súlyosabb formája a sérv, vagy discus hernia. Ez egy gyulladásos megbetegedés, ami több évig is eltarthat és jelentősen befolyásolja a páciens életét. A gyógytorna célja a nyaki gerinc stabilizálása és a porckorongok tehermentesítése speciális gyakorlatokkal. Inkább teljes testtel fordul.
A vállficam kezelése
Hogyan kell készülni a vállartroszkópiára? Ideális esetben a beteg időben eljut vállsebészhez. Ezt azért fontos kiemelni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy még orvosi körökben is él a régi tévhit, mely szerint a vállat nem lehet gyógyítani, kezelni, mert az ízület attól csak rosszabb lesz.
Emiatt a házorvosok, sőt gyakran még a szakrendelők ortopéd szakorvosai sem küldik tovább betegeiket. Ha a beteg eljut vállsebészhez, akkor ő a fizikális vizsgálat után MR-vizsgálatra is elküldi páciensét, majd ezt követően átbeszéli vele a lehetőségeket. Ideális esetben a műtét előtt gyógytornász is megnézi a beteget, hogy már a műtét előtt megbeszélhessék az operáció utáni teendőket. A gyógytornász a beteget felkészíti azokra a gyakorlatokra, amelyeket majd végeznie kell.
Ha van mozgásbeszűkülés, akkor már az operáció előtt kimozgatják, ha pedig szükség van izomerősítésre, akkor arról is gondoskodnak még a beavatkozás előtt. Artroszkópia előtt a betegről mellkasröntgen, laborvizsgálat, EKG készül, de komolyabb kivizsgálásra jellemzően nincs szükség. A betegnek a műtét reggelén kell bemennie a kórházba. Mire kell figyelni utána? A műtét elvégzése után a beteg haza is mehet, elég másnap visszamennie kötözésre, de akár bent is alhat, hogy reggel átkössék a sebét.
Ha a metszéseket öltéssel zárták össze, akkor azt 10 nap után távolítják el. A kart a beavatkozás jellegétől függően 3 nap és 5 hét közti időtartamra helyezik levehető tépőzáras rögzítőeszközbe. Az öltözéshez, tisztálkodáshoz ezt le lehet venni, de amúgy viselni kell. A beteg ezt követően kezdheti karját aktívan is mozgatni. A kar lassan gyógyul, de 6 hónapon belül még a legrosszabb esetben is rendbe jön. A betegeknek sokáig szükségük van gyógytornára: már a műtét előtt elkezdődik, majd egyből folytatódik az operáció utáni napon.
A beteget ezt követően általában hetente egyszer kell látnia gyógytornásznak, amúgy elég, ha naponta otthon tornázik. Gyógytornára a teljes gyógyulási idő alatt szükség van, amely lehet 6 hét, 3 hónap, de fél év is.
A vállartroszkópia fájdalmas? A műtét előtt a vállat vezetéses technikával érzéstelenítik, így a beteg az operációból semmit nem érez, a fájdalomcsillapító hatás pedig eltart összesen órát. Fájdalomcsillapítóra ezt követően is szükség van, a váll ugyanis általában fáj az operáció utáni napokban, főleg éjszaka. A panasz gyorsan csillapodik, általában egy hét után már nincs szükség szájon át szedett fájdalomcsillapítókra sem.
Kinél nem végezhető? Vállartroszkópia szinte bárkinél végezhető, sőt mivel kisebb megterheléssel jár, mint a feltárásos műtétek, idősebb, elesettebb betegeknél célszerűbb inkább ezt választani. Kivétel egyebek mellett az lehet, ha valakit daganat miatt operálnak: ilyenkor a tumort egyben kell kivenni, amit az 1 centis artroszkópos lukakon keresztül nem lehet megtenni.
Milyen szövődményi lehetnek a vállartroszkópiának? A minimálisan invazív beavatkozásoknál jóval ritkábbak a szövődmények, mint a feltárásos műtéteknél. Egyrészt, mert eleve kisebb a vérzések és fertőzések veszélye, és jóval kisebb a fájdalom is.
Utóbbit azért kell kiemelni, mert a fájdalom önmagában is sok szövődményt hozhat magával. Fertőzés vállartroszkópia után csak extrém ritkán fordul elő, az érzéstelenítés miatt pedig szintén ritkán alakulhat ki átmeneti ideggyengeség.
Szintén extrém ritkán - csak ha rossz helyre megy az érzéstelenítés miatt adott szúrás - kialakulhat légmell is. Ezekben az esetekben a seb résmentesen, minimális kötőszövettel gyógyul.
A zavartalan sebgyógyuláshoz tiszta sebviszonyokra, megfelelő oxigénellátottságra és a védőrendszer falósejtjeinek jó működésére van szükség. Ha ezeknek a feltételeknek valamelyike hiányzik, akkor a seb begyulladhat és a hosszabb ideig tartó, maradandó heggel is járó ún.
A sebgyógyulási folyamat zavara miatt kialakulhatnak az ún. Mikor elegendő az otthoni sebellátás? A felszíni, horzsolásos sérülésekkel, a kisebb, mélyre nem hatoló, tiszta, egyenes szélű, metszett sebekkel többnyire nem kell sebészetre menni. Azonban az erősen vérző, a szúrt vagy lőtt sérülésekkel, a mélyebb vágásokkal, a szövetroncsolással járó, tépett szélű, szövethiányos sebekkel, az állatharapással, égési sérüléssel és minden olyan esetben, amikor idegen tárgy maradt vagy szennyeződés került a sebbe, az elsősegélynyújtás a szennyeződések tiszta vízzel való lemosása, fedő- vagy erős vérzés esetén nyomókötés alkalmazása után orvoshoz kell fordulni.
Bármilyen körülmények között is keletkezett a seb, a sebgyógyulásnak minden esetben három szakasza van, a seb kitisztításától az új szövetek képződésén át a teljes gyógyulásig, a hámosodásig. A tisztulástól a hámosodásig A sebgyógyulás első, bevezető szakaszára a gyulladásos tünetek jellemzők: az első egy-két napban a seb körül bőrpír, duzzanat, melegség, érzékenység jelentkezik.
Ez idő alatt a falósejtek, a macrophagok és a granulocyták munkálkodnak: a seb üregét megtisztítják a roncsolt szövetmaradványoktól, elhalt sejtektől, a bekerült kórokozóktól. A sebet véralvadék tölti ki, védve a kiszáradástól és elzárja a kórokozók behatolásától, a fertőződéstől. Megkezdődik a fibrin régi nevén: rostonya képződése, és megindul a keringés is. A második, granulatiós szakaszban a fibroblast- és a granulatiós szövet kialakulása a legfontosabb: a mély seb belülről friss szövettel töltődik fel, amit kollagén- és elasztin rostok, fibrinszálak alkotnak.
A sarjszövet piros színű, nem vérzik, minél zavartalanabb a sebgyógyulás, annál keskenyebb. A sebfelszínt a var fedi, ami véredényekből, kollagénből és elasztin rostokból áll.
A reparációs vagy hegesedési szakban felgyorsul a fibrinszál-képződés. A rostok összehúzódnak, a bennük lévő kollagén rostok mennyiségétől függően a heg kiemelkedhet a bőr síkjából vagy besüppedhet.
Először vöröses színű, majd világosabb lesz, elfehéredik.
A vállficam gyógyulási ideje, a sérülés utáni rehabilitáció és a normál aktivitáshoz való visszatérés — mértékétől és súlyosságától függően — hónapig tart. Fontos, hogy nagyban hozzájárul egy jövőben ismétlődő sérülés vagy egy újabb műtét elkerüléséhez, ha együttműködik gyógytornászával.
Foglalkozom nyiroködémás betegek ellátásával: primer nyiroködémás esetekkel, ill. Foglalkozom továbbá törzsstabilitációs tréninggel, Schroth-terápiával és számos más kiegészítő terápiával. Fontosnak tartom a tudásom rendszeres bővítését, a legújabb terápiás lehetőségek megismerését. Nagy Gabriella Hisszük, hogy a szabad, fájdalommentes és örömteli mozgás mindenkinek jár!
Azonnali segítségre van szüksége? Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület. Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik.
Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük. Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja. A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba. A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége.
Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét. Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.
Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet. Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek.
A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például cukorbetegség , pajzsmirigy betegségek , illetve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.
Mik a tünetei? A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé. Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni.
Milyen a betegség lefolyása?