Váll fájdalom blokk

Által | 2022. augusztus 27., szombat

Navigáció

  • Legutóbbi hozzászólások
  • Hogyan épül fel a vállízület?
  • Miért kezd el fájni a váll?
  • Vállfájdalom
  • Legutóbbi hozzászólások

    Idegbecsípődés Mindeközben sérülhet a karfonati ideg - plexus brachialis. Ez az ideg a gerincvelő nyaki szakaszáról eredő környéki idegek hálózata, amely beidegzi a nyakat, hátat, vállakat és karokat. Gyakran előfordul, hogy az ideg becsípődik, és a fájdalom hatására beszűkül a vállízület, valamint a lapocka mozgatása.

    Akadályozottá válhat a fej jobbra vagy balra fordítása, a karok felemelése minimális szinten működik, a vállmozgatás hatására fájdalom léphet fel. Izomletapadás A lapocka alatti izom - musculus subscapularis - görcsös letapadása a háti bordák nyújtotta csontos alaphoz szintén vezethet váll- és hátmerevséghez, illetve okozhat még nehézlégzést, szívritmuszavart, hőhullámokat is.

    Izomcsoportok sérülése A lapockák körüli izomcsoportok, a nagy görgetegizom és a széles hátizom mind szerepet játszanak a vállak és a lapocka mozgatásában. Ezek az izmok rengeteg feladatot látnak el nap mint nap, például amikor egy pohár vízért nyúlsz vagy akár egy táskát cipelsz.

    Az izomrostok könnyen sérülnek, ugyanakkor képesek a gyors regenerálódásra is, azonban fontos megjegyezni, hogy mindez hegesedéssel jár. A kisebb izomszakadások is rendkívül kellemetlen tüneteket okozhatnak, a forradás során az izomrost veszít hosszából, ezért összetömörödik, fájdalmat okoz.

    Székrekedés és hátfájás ellen: 7 pofonegyszerű jógapóz Megnagyobbodott ízületi tömlők A vállízület tömlői is fontos szerepet töltenek be az akadálymentes működésben.

    A nyáktömlő - bursa - lapos, rostos zsák, amelyet szinoviális hártya bélel. Ez választja ki az úgynevezett íznedvet, amely csökkenti az ízületek mozgása során a súrlódást. A vállízület mozgatásáért és stabilitásáért nagy részben a környező izmok felelősek, elsősorban az ízületet körülvevő rotátorköpeny. Ez a négy izomból álló köpeny minden irányból körbeveszi és stabilizálja az ízületet. Az izmok túlterhelése következtében az izomegyensúly azonban felbomlik, mely a vállfájdalom leggyakoribb oka.

    Miért kezd el fájni a váll? Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúllyal nem terheljük, vállunk közvetve mégis nagy igénybevételnek van kitéve, hiszen kezünkkel számtalan tevékenységet végzünk nap mint nap, melyhez a vállízület juttatja el karunkat a térben bármely pontra.

    Ezen tevékenységeket jobbára a testünk előtt vagy mellett végezzük, egyoldalúan terhelve ezzel az ízületet mozgató izmokat.

    Az izomegyensúly felbomlása pedig fájdalomhoz vezet, melynek leggyakoribb oka az izom túlterhelése. Az izmok a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, majd befeszülnek, melynek következtében idővel képtelenné válnak a mozgások kivitelezésére. Ezek az úgynevezett degeneratív vállfájdalmak jobbára a túlterheléstől vagy az egyoldalú használat miatt alakulnak ki. A fájdalom hatására önkénytelenül is olyan tartást veszünk fel, melyben kevésbé fáj a váll, általában kissé előre, felfelé húzzuk.

    Ha ezt a testhelyzetet sokáig tartjuk fenn, kialakul egy ördögi kör: a váll fáj, ezért minimálisan mozgatjuk, ami miatt beszűkül a mozgásterjedelem, melyből kimozdítva ismét fájdalom jelentkezik. Ennek eredményeként olyan mértékű mozgásbeszűkülés is kialakulhat, mely mindennapi életünket is megnehezíti, ugyanis a hétköznapi mozdulatok, mint a ruha felvétele, vagy egy tárgy leemelése a polcról is lehetetlen feladattá válik.

    Ezt az állapotot befagyott váll szindrómának nevezzük. Fontos tehát, hogy kismértékű fájdalom esetén is rendszeresen mozgassuk át a vállízületet, hogy mozgásterjedelmét megőrizzük. Túl sok minden vállalunk vagy túl sok rosszat próbálunk tenni. A jobb vállfájdalom lelki okainak jobb megértéséhez mindenképpen érdemes feltenni maguknak az alábbi kérdéseket: Van valami az életemben, amit nagyon szeretnék megvalósítani, de minden igyekeztem ellenére nem sikerül?

    Túlhajtom magam annak ellenére, hogy a testem folyamatos fizikai jeleket küldd számomra? Folyamatosan egy olyan problémával küzdök, amire nem találom a megfelelő megoldást? Valamilyen olyan dolgot próbálok irányítani, amit nem lehetséges például egy kapcsolatot vagy személyt A kérdések őszinte megválaszolása nagyba hozzájárulhat a jobb vállfájdalom lelki okainak megértéséhez és megismeréséhéhez. A kérdések megválaszolását természetesen cselekvések sorozata kell hogy kövesse, ami ez esetben igen egyértelmű: lassítás, nyugalom és pihenés.

    Amennyiben úgy érezzük, hogy valamit nagyon régóta szeretnék megvalósítani, de nem sikerül úgy talán érdemes egy kicsit megállnunk és pihenünk, végiggondolni, hogy a kitűzött célunk mennyire valós és elérhető jelenlegi élethelyzetünk tekintetében. A túlhajtás szinte rendszeresen fennálló probléma az irodai munkát végzők körében gyakran ehhez társul a burnout-szindróma megjelenése is.

    Amennyiben ilyen esettel szembesülünk, úgy érdemes elgondolkodni, hogy karrierünk valóban megér-e annyit, hogy feláldozzuk érte egészségünket.

    Váll fájdalom blokk

    Igyekezzünk minél rövidebb ideig egy helyben ülni. Bármi is váltja ki a kellemetlen érzést, a fájdalomcsillapító ilyenkor csak ideig-óráig megoldás. A tömlő kórosan megnagyobbodhat olyan helyen, ahol szokatlanul nagy nyomásnak van kitéve. A gyakorlatot mindkét karral elvégezzük, másodpercig kitartva, majd ellazítjuk a karokat. Miután a terapeuta meggyőződött az ízületi blokkról - subluxatio - a következő lépés a gerinc szerkezetének helyreállítása, az orvosi gyógymasszázs által felépített speciális fogás rendszerével. Ezzel szemben ha hosszú évek alatt kialakult krónikus vállfájása van, akkor a meleg borogatás jobb megoldás lesz.

    Hogyan épül fel a vállízület?

    Így a szervezetet sem terheljük feleslegesen, és hatékonyabban tudjuk támogatni a gyógyulást. A vállfájdalom megelőzése Aki hajlamos a vállfájdalomra annak érdemes az alábbiakra is figyelmet fordítani: A megfelelő fizikai állapot megőrzése segít a vállízület egészségének óvásában.

    Ehhez az izomzat és inak megfelelő állapota szükséges, így az izomzat erősítés és nyújtása egyaránt javasolt. A helyes testtartsára ügyelni kell, akár ülő, akár fizikai munkát végzünk. Igyekezzünk minél rövidebb ideig egy helyben ülni. Irodai munkát végzők a számítógép billentyűzetét minél lejjebb helyezzék el. Kerüljük a nehéz dolgok, hirtelen emelését. A túlterhelés ugyanúgy kerülendő, mint a fizikai inaktívitás.

    A gyakran használt dolgokat tartsuk kényelmesen elérhető magasságban, hogy elkerüljük a rossz mozdulatokból adódó vállfájdalmat. A vállfájdalom kialakulásának leggyakoribb okai Számos tényező és állapot eredménye lehet a vállfájdalom. A leggyakoribb oka a rotátorköpeny íngyulladása. Egy másik gyakori probléma az ütközési szindróma, amely a váll felépítéséből és az egyéni hajlamból ered.

    És már tervezheti is, hogy a vállfájdalomtól szenvedés heteit, hónapjait mivel fogja tölteni ezután. Ugye tudja, hogy senkinek sem fontos annyira válla panaszmentessége, mint Önnek? Mit tehet a vállfájdalom enyhítésére? A legkézenfekvőbb megoldás a pihentetés. Bármit csinál a fájdalom jelentkezésekor, hagyja abba. Ha túlerőltetés, gyulladás okozza a panaszait, akkor a megerőltetett ízület pihentetése javulást fog hozni. Nem mindig van azonban lehetősége arra, hogy a fájdalom jelentkezésekor abbahagyja, azt amit éppen csinál, mert például ezekre a mozdulatokra a munkájának a végzése közben van szükség.

    Ilyenkor pedig nem tudja megtenni, hogy napokig ne is emelje a feje felé a karjait. Például a mennyezet festésekor ezt egyszerűen nem tudja nélkülözni. A pihentetés helyett egy fokkal hatásosabb megoldást ad a fájdalmas ízület jegelése.

    A túlerőltetés hatására megduzzadt ízületet a jég hűti, és csökkenti a duzzanatot is. Ezzel szemben ha hosszú évek alatt kialakult krónikus vállfájása van, akkor a meleg borogatás jobb megoldás lesz. Ha viszont komolyabb a fájdalom, akkor ezek a házilag is alkalmazható megoldások már nem lesznek elegendőek panaszai megszüntetésére. Orvosi beavatkozásra lehet szükség vállfájása mérséklésére. Első hallásra talán meglepő, de a fájdalom, illetve a gyulladás mérséklődése után érdemes rendszeres tornával, célzottan végzett gyakorlatokkal megerősíteni a vállízületet alkotó izmokat.

    Az erősítéssel együtt természetesen nem szabad elfelejtkezni a rendszeres nyújtásról sem, mert ez fogja növelni a váll mozgásterjedelmét. Sokszor a túlzott stressz okozza, illetve fokozza a váll fájdalmát. Ilyenkor segít az, ha ellazul, és elernyeszti válla izmait és ellazítja a nyakát. A relaxáció mellett érdemes megmozgatni az izmokat, és körözni a vállával néhányat.

    Váll lökéshullám kezelése a Harmónia Centrumban. Ezt a pozíciót tartsuk 15 másodpercig. Ezután a felkart 90 fok fölé emeljük, és így támasztjuk ki alkarunkat, majd előre dőlve ismét 15 másodpercig nyújtjuk C. Végül 90 fok alá visszük a kart és így is megismételjük a gyakorlatot A.

    A másik kart is ugyanígy mindhárom pozícióban megnyújtjuk. Ehhez csípőszéles terpeszbe állunk, hátunkat kiegyenesítjük, két kezünket a hátunk mögött összekulcsoljuk, a vállakat pedig lefelé toljuk.

    A két kart hátunk mögött megemeljük, ügyelve rá, hogy közben ne dőljünk előre és ne emeljük fel vállainkat se. Ezt a pozíciót is 15 másodpercig kitartjuk, majd karunkat lassan leengedjük és ellazítjuk.

    Ehhez az egyik kart felemeljük a fejünk mellé, majd behajlítjuk úgy, hogy a kézfejet a két lapocka közé helyezzük. Másik kezünkkel fejünk fölött átnyúlva megfogjuk a behajlított kéz könyökét és elkezdjük hátra és magunk felé húzni azt.

    A gyakorlatot mindkét karral elvégezzük, másodpercig kitartva, majd ellazítjuk a karokat. Ellentétes karunkkal alulról, könyök felett megfogjuk és húzzuk ellentétes irányba magunk előtt.

    Itt a váll hátsó részét és a hátunkat érezzük majd, hogy nyúlik. Figyeljünk rá, hogy vállainkat ne emeljük meg a gyakorlat közben. Ezt a gyakorlatot is 15 másodpercig kitartjuk, majd ellazítjuk mindkét kart és elvégezzük a másik karral is ugyanígy.

    Miért kezd el fájni a váll?

    Váll fájdalom blokk

    Néhány egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen hatásos lehet a mindennapokban a fájdalom enyhítésére. Hogyan épül fel a vállízület? A vállízület az egyik legnagyobb mozgásterjedelemmel rendelkező ízületünk, a felső végtag laza, szabad mozgását teszi lehetővé.

    A vállízület egy gömbízület, a felkarcsont feje és a lapocka ízületi vápája alkotja, melyek egy vékony porcgyűrű segítségével kapcsolódnak egymáshoz. Speciális anatómiai felépítésnek köszönhetően bármilyen irányú mozdulatra képes. A vállízület mozgatásáért és stabilitásáért nagy részben a környező izmok felelősek, elsősorban az ízületet körülvevő rotátorköpeny.

    Ez a négy izomból álló köpeny minden irányból körbeveszi és stabilizálja az ízületet. Az izmok túlterhelése következtében az izomegyensúly azonban felbomlik, mely a vállfájdalom leggyakoribb oka.

    Miért kezd el fájni a váll? Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúllyal nem terheljük, vállunk közvetve mégis nagy igénybevételnek van kitéve, hiszen kezünkkel számtalan tevékenységet végzünk nap mint nap, melyhez a vállízület juttatja el karunkat a térben bármely pontra. Ezen tevékenységeket jobbára a testünk előtt vagy mellett végezzük, egyoldalúan terhelve ezzel az ízületet mozgató izmokat. Az izomegyensúly felbomlása pedig fájdalomhoz vezet, melynek leggyakoribb oka az izom túlterhelése.

    Az izmok a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, majd befeszülnek, melynek következtében idővel képtelenné válnak a mozgások kivitelezésére. Ezek az úgynevezett degeneratív vállfájdalmak jobbára a túlterheléstől vagy az egyoldalú használat miatt alakulnak ki.

    A fájdalom hatására önkénytelenül is olyan tartást veszünk fel, melyben kevésbé fáj a váll, általában kissé előre, felfelé húzzuk. Ha ezt a testhelyzetet sokáig tartjuk fenn, kialakul egy ördögi kör: a váll fáj, ezért minimálisan mozgatjuk, ami miatt beszűkül a mozgásterjedelem, melyből kimozdítva ismét fájdalom jelentkezik. Ennek eredményeként olyan mértékű mozgásbeszűkülés is kialakulhat, mely mindennapi életünket is megnehezíti, ugyanis a hétköznapi mozdulatok, mint a ruha felvétele, vagy egy tárgy leemelése a polcról is lehetetlen feladattá válik.

    Ezt az állapotot befagyott váll szindrómának nevezzük. Fontos tehát, hogy kismértékű fájdalom esetén is rendszeresen mozgassuk át a vállízületet, hogy mozgásterjedelmét megőrizzük. Milyen egyszerű gyakorlatokkal enyhíthetünk a váll fájdalmán? Néhány egyszerű gyakorlat segítségével kimozgathatjuk a vállízületet, nyújthatjuk izmait, visszaállítva ezzel a váll mozgástartományát. Válla izmait a csontokhoz kapcsoló inak túlerőltetése íngyulladást okoz.

    Ha túlerőlteti a vállát, akkor az inak begyulladnak, és az ezzel járó fájdalommal érzi, hogy baj van. A gyakran gyulladásban lévő inak már nagyobb veszélyt jelentenek, mert az inak sem képesek végtelen mértékű regenerálódásra. Az állandó túlerőltetés hatására használódnak, kirojtosodnak. Mit tehet a gyulladás megszüntetésére? A váll nyáktömlő gyulladást is a váll túlerőltetése okozza, ilyenkor azonban nem az inak, hanem a folyadékkal teli tömlők gyulladnak be, amelyek körbeveszik és kipárnázzák a váll ízületeit.

    Ezek a folyadékkal teli tömlők az ízület súrlódásmentes mozgását biztosítják, és védik a porcokat a kopástól. A nyáktömlők gyulladásának kezeléséről itt tudhat meg még többet. Ne feledje, hogy senkinek sem fontos annyira válla panaszmentessége, mint Önnek. Különféle sérülések is okozhatják a váll fájdalmát.

    Ha a vállízület csontjai kimozdulnak a helyükről, és nem is térnek vissza korábbi helyükre, akkor vállficamról beszélünk. A kimozdult ízület szakszerű mozdulattal a helyére tehető, a kimozdulással együtt azonban sérülhettek az inak, és megnyúlhatnak a szalagok, amelyek már nem regenerálódnak teljes mértékben. Minél idősebb korban történik egy sérülés, annál maradandóbb nyomokat képes hagyni a vállízületben még szakszerű ellátásnál is. A kificamodott vállízületeknek az a nagy gondja, hogy a megnyúlt szalagok miatt a következő alkalommal már kisebb erőhatásra is kimozdulhat a helyéből a váll.

    Mit tehet azért, hogy ez ne következzen be? A csontvégek felszínét védő porcok is kopásnak indulnak az idősödéssel, illetve a túlzott és szakszerűtlen használat következtében, ezért a porcok kopása gyulladással, az ízület duzzanatával, és az ezt kísérő fájdalommal jár. Válla fájdalmát mi okozza? Derítse ki Vállfájás okai kérdőív kérdéseinek megválaszolásával! Kattintson a képre kérdőívéért Amikor fáj a válla, akkor tudja, hogy mi okozza a fájdalmat?

    Derítse ki vállfájdalma okát a kérdőív kérdéseinek megválaszolásával! Utána pedig szabaduljon meg vállfájdalmától. Akár örökre. És már tervezheti is, hogy a vállfájdalomtól szenvedés heteit, hónapjait mivel fogja tölteni ezután. Ugye tudja, hogy senkinek sem fontos annyira válla panaszmentessége, mint Önnek? Mit tehet a vállfájdalom enyhítésére? A legkézenfekvőbb megoldás a pihentetés. Bármit csinál a fájdalom jelentkezésekor, hagyja abba. Ha túlerőltetés, gyulladás okozza a panaszait, akkor a megerőltetett ízület pihentetése javulást fog hozni.

    Nem mindig van azonban lehetősége arra, hogy a fájdalom jelentkezésekor abbahagyja, azt amit éppen csinál, mert például ezekre a mozdulatokra a munkájának a végzése közben van szükség. Ilyenkor pedig nem tudja megtenni, hogy napokig ne is emelje a feje felé a karjait.

    Vállfájdalom

    Speciális anatómiai felépítésnek köszönhetően bármilyen irányú mozdulatra képes. A vállízület mozgatásáért és stabilitásáért nagy részben a környező izmok felelősek, elsősorban az ízületet körülvevő rotátorköpeny. Ez a négy izomból álló köpeny minden irányból körbeveszi és stabilizálja az ízületet.

    Az izmok túlterhelése következtében az izomegyensúly azonban felbomlik, mely a vállfájdalom leggyakoribb oka. Miért kezd el fájni a váll? Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúllyal nem terheljük, vállunk közvetve mégis nagy igénybevételnek van kitéve, hiszen kezünkkel számtalan tevékenységet végzünk nap mint nap, melyhez a vállízület juttatja el karunkat a térben bármely pontra.

    Ezen tevékenységeket jobbára a testünk előtt vagy mellett végezzük, egyoldalúan terhelve ezzel az ízületet mozgató izmokat. Az izomegyensúly felbomlása pedig fájdalomhoz vezet, melynek leggyakoribb oka az izom túlterhelése. Az izmok a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, majd befeszülnek, melynek következtében idővel képtelenné válnak a mozgások kivitelezésére.

    Ezek az úgynevezett degeneratív vállfájdalmak jobbára a túlterheléstől vagy az egyoldalú használat miatt alakulnak ki. A fájdalom hatására önkénytelenül is olyan tartást veszünk fel, melyben kevésbé fáj a váll, általában kissé előre, felfelé húzzuk. Ha ezt a testhelyzetet sokáig tartjuk fenn, kialakul egy ördögi kör: a váll fáj, ezért minimálisan mozgatjuk, ami miatt beszűkül a mozgásterjedelem, melyből kimozdítva ismét fájdalom jelentkezik.

    Ennek eredményeként olyan mértékű mozgásbeszűkülés is kialakulhat, mely mindennapi életünket is megnehezíti, ugyanis a hétköznapi mozdulatok, mint a ruha felvétele, vagy egy tárgy leemelése a polcról is lehetetlen feladattá válik. Ezt az állapotot befagyott váll szindrómának nevezzük. Fontos tehát, hogy kismértékű fájdalom esetén is rendszeresen mozgassuk át a vállízületet, hogy mozgásterjedelmét megőrizzük. Milyen egyszerű gyakorlatokkal enyhíthetünk a váll fájdalmán?

    Néhány egyszerű gyakorlat segítségével kimozgathatjuk a vállízületet, nyújthatjuk izmait, visszaállítva ezzel a váll mozgástartományát. Az alábbiakban bemutatunk 5 gyakorlatot, melyek nagyjából összesen 5 percet igényelnek, és nagyban hozzájárulhatnak a vállfájdalom enyhítéséhez is.

    Ehhez a felkart először vízszintes helyzetben oldalra kinyújtjuk, majd könyököt 90 fokban behajlítva az alkart felemeljük. Az alkart felfektetjük magunk mellett az ajtófélfára. Támadó állást veszünk fel, majd a törzs mozdítása nélkül előre dőlünk B. A leggyakoribb oka a rotátorköpeny íngyulladása. Egy másik gyakori probléma az ütközési szindróma, amely a váll felépítéséből és az egyéni hajlamból ered.

    Néhány esetben valójában nem a vállban keresendő a fájdalom forrása, hanem a nyakban, vagy a felkarhajlító izmában. Ilyenkor kisugárzó fájdalomról van szó.

    Ez a fájdalom általában nem súlyosbodik a váll mozgatására. Széles azon betegségek sora, amelyek vállfájást okozhatnak. Az ízületi gyulladás több formája, a porcsérülések és a rotátorköpeny részleges vagy teljes szakadása is idesorolható. A nyáktömlő vagy az ínak gyulladása is vállfájdalmat okoz, de egyeseknél csontkinövés alakul ki, amely irritálja a szalagokat, ínakat, izmokat és gyulladást eredményez. Vállfájást akut sérülések is okozhatnak.

    Nerve Entrapment and Thoracic Outlet Exercise - Ulnar Nerve Flossing

    Nagyon fontos, hogy ezen a téren sem szabad túlzásba esni, és amennyiben erős vagy fokozódó fájdalom jelentkezik, a gyakorlással le kell állni, és orvos, gyógytornász tanácsát kérni. Vállnyújtás ajtókeretnél Álljunk meg az ajtókeretben és az érintett karral fogjuk azt meg, kissé a vállmagasság alatt. A felsőtesttel forduljunk el a kartól annyira, hogy enyhe nyújtást érezzünk a vállban. Tartsuk ezt a pozíciót 20 másodpercig. Lapockaközelítés Álljunk egyenesen, a karokat emeljük oldalra, tenyérrel felfelé.

    Finoman nyomjuk össze a lapockákat és tartsuk meg 5 másodpercig. Leengedés és lazítás után ismételjük ötször. Ezt az állapotot befagyott váll szindrómának nevezzük. Fontos tehát, hogy kismértékű fájdalom esetén is rendszeresen mozgassuk át a vállízületet, hogy mozgásterjedelmét megőrizzük. Milyen egyszerű gyakorlatokkal enyhíthetünk a váll fájdalmán?

    Néhány egyszerű gyakorlat segítségével kimozgathatjuk a vállízületet, nyújthatjuk izmait, visszaállítva ezzel a váll mozgástartományát. Az alábbiakban bemutatunk 5 gyakorlatot, melyek nagyjából összesen 5 percet igényelnek, és nagyban hozzájárulhatnak a vállfájdalom enyhítéséhez is.

    Ehhez a felkart először vízszintes helyzetben oldalra kinyújtjuk, majd könyököt 90 fokban behajlítva az alkart felemeljük. Az alkart felfektetjük magunk mellett az ajtófélfára. Támadó állást veszünk fel, majd a törzs mozdítása nélkül előre dőlünk B.

    Ügyeljünk arra, hogy a két váll párhuzamos maradjon, ne engedjük az ellentétes vállat előre dőlni. Ezt a pozíciót tartsuk 15 másodpercig. Ezután a felkart 90 fok fölé emeljük, és így támasztjuk ki alkarunkat, majd előre dőlve ismét 15 másodpercig nyújtjuk C. Végül 90 fok alá visszük a kart és így is megismételjük a gyakorlatot A. A másik kart is ugyanígy mindhárom pozícióban megnyújtjuk.

    Ehhez csípőszéles terpeszbe állunk, hátunkat kiegyenesítjük, két kezünket a hátunk mögött összekulcsoljuk, a vállakat pedig lefelé toljuk. A két kart hátunk mögött megemeljük, ügyelve rá, hogy közben ne dőljünk előre és ne emeljük fel vállainkat se. Ezt a pozíciót is 15 másodpercig kitartjuk, majd karunkat lassan leengedjük és ellazítjuk.

    Ehhez az egyik kart felemeljük a fejünk mellé, majd behajlítjuk úgy, hogy a kézfejet a két lapocka közé helyezzük. Másik kezünkkel fejünk fölött átnyúlva megfogjuk a behajlított kéz könyökét és elkezdjük hátra és magunk felé húzni azt.

    A gyakorlatot mindkét karral elvégezzük, másodpercig kitartva, majd ellazítjuk a karokat. Ellentétes karunkkal alulról, könyök felett megfogjuk és húzzuk ellentétes irányba magunk előtt.

    Itt a váll hátsó részét és a hátunkat érezzük majd, hogy nyúlik.

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *