Köszvényes ízületi fájdalom
Navigáció
Reumatológiai megbetegedések : Köszvény
Miért alakul ki a köszvény? Böjtölés, koplalás Ha a köszvényes beteg böjtölés során egyáltalán nem vesz magához élelmet, vagy koplal, az még a szigorú diétánál is veszélyesebb. A sokízületi formában az ízületi duzzanatok nem szimmetrikusak ellentét reumatoid arthritisszel! A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, és főleg éjszaka kezdődik: Intenzív ízületi fájdalom. Ilyenkor az ízületek környékén csúnya duzzanatok alakulhatnak ki, amelyeket már nagyon nehéz eltüntetni. Ezekben a megbetegedett ízületek száma nem olyan nagy, mint reumás polyarthritisben, sőt nemegyszer csupán monarthritis keletkezik.
Az akut lázas szak lezajlásával a PCP megszokott képe alakul ki. Jellegzetes röntgen lelettel jár. A köszvény férfiaknál gyakrabban alakul ki, de a menopauzát követően nőknél is fokozódik a gyakorisága. Rohamok esetén elsődleges a fájdalom csillapítás és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Ráadásul ha a köszvényes rohamokat nem látják el, akkor azok egyre hosszabb ideig tarthatnak, gyakoribbá válhatnak, egyre több ízületre kiterjednek. A porckopás gyulladásos fázisában az ízület esetleg meg is duzzadhat az ízületi folyadék felhalmozódása miatt.
Köszvény: A fájdalmas ízületi betegség rizikófaktorai
Az álköszvény is érintheti a nagylábujj ízületét, de nagyobb valószínűséggel jelentkezik a szervezet nagyobb ízületeiben térd, a csukló, boka. Miért alakul ki a köszvény? A köszvény oka az ízület gyulladása, melyet húgysav urát kristályok okoznak. Purinok a szervezet csaknem minden sejtjében termelődnek, nagy mennyiségben előfordulnak továbbá az állati eredetű ételekben, például a belsőségekben többek közt a májban, a vesében és az agyban. Normálisan a húgysav oldott állapotban van a vérben, és a vizelettel ürül.
Probléma három esetben adódhat: kialakulhat a köszvény, ha a szervezet túl sok húgysavat termel, ha a szervezet nehezen tudja a húgysavat üríteni, illetve ha egyes ízületekben olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek a kicsapódásának. A húgysav mindhárom esetben hajlamos kiválni az ízületekben apró, tűhegyes kristályok formájában ; az első két esetben a vér húgysavszintje is megemelkedik.
Ez ugyan nem tesz jót az érintett ízületeknek, a köszvényes rohamot azonban a nagy falósejtek makrofágok váltják ki, amikor időről időre megtámadják ezeket a kristályokat. Ha egy ízületben hirtelen intenzív fájdalmat észlel, ha ízülete meleg és érzékeny, forduljon orvoshoz!
A kezeletlen köszvény egyre súlyosabbá válva hosszú távon ízületi károsodáshoz vezet. Hajlamos-e Ön a betegségre? Kicsapódó húgysavkristályok Az alábbi állapotok, illetve körülmények növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát: Életkor és nem.
Ennek oka, hogy a húgysav sója, az urát alacsonyabb hőmérsékleten, így a perifériásabb helyzetű ízületekben könnyebben kristályosodik. A rohamot kiválthatja fáradtság, stressz, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, fehérjedús étrend, valamint sérülés, műtét. A kezdeti roham után általában hónapokig, évekig tartó panaszmentes időszak következik. Kezeletlen betegben a betegség előrehaladtával a rohamok gyakoribbá vállnak, több ízületet érintenek, és tovább tartanak. Súlyosan elhanyagolt esetben az érintett ízületek maradandóan károsodhatnak, ezt nevezzük idült köszvénynek.
A lerakódott kristályok ilyenkor már oly mértékben károsítják az ízületet, hogy a mozgás korlátozottá válhat. A bőr alatt kemény csomók ún. Csomók képződhetnek a fül bőre alatt, a porcban, a könyök körül, valamint a belső szervekben is, elsősorban a vesében. Kezeletlen betegben a bőr alatti csomók felszakadhatnak, és a kristály fehéres massza formájában távozik.
A köszvény diagnózisát az ízületek vizsgálata, a jellemző tünetek megléte, valamint a vérben mért magasabb húgysavszint alapján lehet felállítani. Az esetek egy részében még a roham alatt sem emelkedik meg jelentősen a vérben a húgysavszint, ezért egy negatív lelet nem zárja ki a köszvény meglétét. Roham alatt azonban általában megemelkedik a vérsüllyedés és a fehérvérsejt-szám.
A diagnózist egyértelművé teheti az ízületi folyadékból injekciós tűvel vett minta, melyben mikroszkóppal felismerhetőek a tű alakú urát kristályok. A röntgenfelvétel kezdetben nem mutat eltérést, előrehaladott esetben a csontelváltozások és a közelükben lerakódott lágyszöveti kemény csomók jól láthatók. Kezelése, megelőzése A kezelés elsődleges célja a fájdalom mérséklése és a gyulladás csökkentése.
A betegség speciális gyógyszere a kolchicin, mely fél-egy nap alatt csökkenti a panaszokat. Ez a gyógyszer szájon át szedhető, szükség, például gyomorpanaszok esetén injekciós formában is beadható. A fájdalom csökkentésére gyakran más típusú gyógyszereket, pl.
Ha a folyamat csak egy-két ízületet érint, létezik olyan eljárás, melynek során a mintavételre szolgáló injekciós tűn keresztül mikrokristályos kortikoszteroidot jutatnak az ízületbe, mely nagyon jól mérsékli a helyi gyulladást.
Egyen kevesebbet az olyan ételekből, mint a vörös húsok, a különféle belsőségek, a fésűkagyló, a szardínia, a pecsenyéié és a tejszínes mártások — ezek mindegyikében sok a purin, amelyből aztán a gondot okozó húgysav képződik.
Fogyasszon helyettük több zöldséget, gyümölcsöt és szemes gabonát például barna rizst. Naponta legfeljebb gramm sovány húst vagy halat egyen. Az alkohol — különösen a sör — megnehezíti a szervezet számára a purinoktól való megszabadulást. Szomját inkább vízzel oltsa; a szervezet megfelelő vízellátása a rohamok megelőzésében is segíthet.
A túlsúlyosság miatt gyakoribbá válhatnak a köszvényes rohamok. Igyekezzen lefogyni a fent említett étrendi változtatásokkal, és úgy, hogy a hét napjainak többségén legalább 30 perc testmozgást végez. A gyorsdiétákat nagy ívben kerülje el: a túl gyors — heti egykilós vagy nagyobb mértékű — fogyás szintén köszvényes rohamot okozhat. Egyes kutatásokból az derült ki, hogy a kávé — a koffeinmentes is — csökkenti a purinszintet.
Egyen rengeteg narancsot, paprikát, brokkolit és más, C-vitaminban gazdag zöldséget és gyümölcsöt. A Tufts Egyetem egyik kutatása szerint két tányér gazpacho C-vitaminban dús nyers zöldségekből, például paradicsomból és paprikából készült spanyol zöldségleves 18 százalékkal is csökkentheti a húgysavszintet.
Fogyasszon naponta nagyjából 72 milligramm C-vitamint — körülbelül ennyi van egy narancsban vagy egy fél piros kaliforniai paprikában. De vigyázat: egyeseknél a túl sok C-vitamin fogyasztása furcsa módon a köszvény rosszabbodásához vezethet, ezért feltétlenül kérje orvosa tanácsát, mielőtt ezzel a módszerrel próbálkozna.
Egyen cseresznyét, mivel ez is mérsékelheti a húgysavszintet. A Kaliforniai Egyetem egyik felméréséből kiderült, hogy nőknél másfél csészényi cseresznye elfogyasztása után jelentősen esett a vér húgy-savszintje, a vizeletben pedig nőtt e vegyület koncentrációja.
Az ananászban előforduló, bromelain nevű enzim segít a gyulladás és a fájdalom enyhítésében. Roham idején napi félcsészényit fogyasszon belőle.
Miért alakul ki a köszvény?
A területen duzzanat alakul ki és nyomás érzékeny lesz. A köszvény tünetei hasonlítanak a reuma tüneteire, de az utóbbinál nem csak az ízületeket, hanem egyéb szerveket érintő autoimmun betegségről beszélünk. Diagnózis felállítása A kórtörténet és a vérben megemelkedett húgysavszint segít a diagnózis felállításában. Ha a köszvény huzamosabb ideig fennáll, krónikussá válik, akkor röntgenfelvételen az ízületek pusztulása látható.
Az ízületek, ínhüvelyek és bursák között köszvényes csomók alakulnak ki, melyek szabad szemmel láthatóak. A köszvény kezelése A kezelés folyamán több a gyógyszeres kezelés, életmódváltás és diéta alkalmazása egyaránt fontos. Rohamok esetén elsődleges a fájdalom csillapítás és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Erre leggyakrabban nem szteroid gyulladáscsökkentőket használnak. Ezeket a gyógyszereket roham esetén szedik a betegek.
Ezek mellett hosszabb ideig a húgysavcsökkentő készítmények alkalmazása szükséges. Mivel mind a gyulladáscsökkentők, mind a húgysavszínt csökkentő gyógyszerek kellemetlen mellékhatása gyakran jelentkeznek, így az életmódváltás és a purinszegény diéta szerepe jelentős. Köszvény és a diéta Az emelkedett húgysavszínt még nem ok a gyógyszeres kezelés elkezdésére. Ilyenkor az életmódbeli változtatások és a diéta elkezdése javasolt. Kerülni kell a purin tartalmú ételeket, figyelni kell a dehidráció, a kimerítő testmozgás elkerülésére.
Gyógyszeres megelőzés a krónikus vesebetegség által veszélyeztetetteknek szükséges. Téma szakértői. Az újabb roham akár évek múlva is jelentkezhet. Azután a rohamok egyre gyakoribbak lesznek, a betegség krónikussá válik, ami az ízületi porcok, csontok és inak pusztulásához vezet. A visszafordíthatatlan ízületi károsodások deformitáshoz, mozgáskorlátozottsághoz vezetnek, nagy fájdalommal járnak és rontják az életminőséget. Ha a kicsapódott húgysavkristályok lerakódnak a vesében, vesekő képződik, ami ritka esetben életveszélyes veseelégtelenség kialakulásához is vezethet.
A húgysav felgyülemlése a bélben heves kólikát okozhat.
A köszvényes roham jellegzetes tünetei
Mikor jeleznek komolyabb bajt az ízületi fájdalmak? A szakember megvizsgálja az ízületet, és némi folyadékot szív le belőle, hogy ellenőrizhessék benne a húgysavkristályok jelenlétét. Sok, naponta legalább 3 liter folyadékot kell fogyasztani, kerülni kell az alkoholfogyasztást, fontos a testsúly mérséklése, kevesebb fehérjében gazdag étel fogyasztása célszerű kerülni a belsőségeket, vörös húsokat, halakat. A fájdalmak megfelelő substitutiós kezelésre megszűnnek. A polyarthritis korai jelenség és néha ertyhema nodosummal jár együtt.
20g 拇囊炎痛風止痛軟膏腳趾關節外翻矯正霜拇趾膝關節腰椎關節炎治療藥膏
A köszvény kialakulása és tünetei A heveny köszvényes roham hirtelen alakul ki, súlyos fájdalommal kezdődik egy vagy több ízületben, típusosan éjszaka jelentkezik. A gyulladást követően e területek hámlanak és viszketnek. Általános panaszok is felléphetnek, például láz mely elérheti a 39°C-t , hidegrázás, általános rossz közérzet.
A leggyakoribb előfordulási helye a nagylábujj öregujj alapízülete, de ugyancsak gyakran érinti a boka, a térd, a csukló és a könyök ízületét is. Ritkán lesz köszvényes a gerinc, a csípő és a váll. Ennek oka, hogy a húgysav sója, az urát alacsonyabb hőmérsékleten, így a perifériásabb helyzetű ízületekben könnyebben kristályosodik. A rohamot kiválthatja fáradtság, stressz, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, fehérjedús étrend, valamint sérülés, műtét.
A kezdeti roham után általában hónapokig, évekig tartó panaszmentes időszak következik. Kezeletlen betegben a betegség előrehaladtával a rohamok gyakoribbá vállnak, több ízületet érintenek, és tovább tartanak. Súlyosan elhanyagolt esetben az érintett ízületek maradandóan károsodhatnak, ezt nevezzük idült köszvénynek.
A lerakódott kristályok ilyenkor már oly mértékben károsítják az ízületet, hogy a mozgás korlátozottá válhat. A bőr alatt kemény csomók ún. Csomók képződhetnek a fül bőre alatt, a porcban, a könyök körül, valamint a belső szervekben is, elsősorban a vesében. Kezeletlen betegben a bőr alatti csomók felszakadhatnak, és a kristály fehéres massza formájában távozik. A köszvény diagnózisát az ízületek vizsgálata, a jellemző tünetek megléte, valamint a vérben mért magasabb húgysavszint alapján lehet felállítani.
Az esetek egy részében még a roham alatt sem emelkedik meg jelentősen a vérben a húgysavszint, ezért egy negatív lelet nem zárja ki a köszvény meglétét. Roham alatt azonban általában megemelkedik a vérsüllyedés és a fehérvérsejt-szám. A diagnózist egyértelművé teheti az ízületi folyadékból injekciós tűvel vett minta, melyben mikroszkóppal felismerhetőek a tű alakú urát kristályok. A röntgenfelvétel kezdetben nem mutat eltérést, előrehaladott esetben a csontelváltozások és a közelükben lerakódott lágyszöveti kemény csomók jól láthatók.
A plusz kilók leadása lassan és körültekintően történjen! Szigorú diéta Szigorú diéta, koplalás és böjtölés során sok izomsejt lebomlik, purin szabadul fel, ami köszvényhez vezet. Annak, akinek a családjában van köszvényes beteg, vagy hiperurikémiája húgysav-túltermelődés van, semmi esetre sem szabad sem szigorú diétát, sem nulldiétát folytatnia.
Ehelyett egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásra kell áttérni! Böjtölés, koplalás Ha a köszvényes beteg böjtölés során egyáltalán nem vesz magához élelmet, vagy koplal, az még a szigorú diétánál is veszélyesebb.
Böjtölés során az izomsejtek lebomlanak és ezáltal annyi húgysav keletkezik, hogy a vesék már nem tudják kiválasztani azt. Az is előfordulhat, hogy a böjtölésnek köszvényes roham lesz a következménye, és a beteg kórházba kerül.
Az alkohol korlátozza a húgysav kiválasztását. Alkoholfogyasztás hatására tejsav termelődik. A vesék pedig előbb a tejsavat dolgozzák fel, így a húgysav kiválasztása nem történik meg kellő mértékben. A kiadós, húsokban gazdag étkezések és az alkoholfogyasztás együtt még nagyobb kockázatot jelentenek, akut köszvényes rohamok ezért sok esetben ünnepi lakomák fogyasztása után lépnek fel.
Ismeretesek a vírushepatitis kezdetén megjelenő ízületi panaszok, melyek antigénantitest reakció megnyilvánulásaiként reumás polyarthritis gyanúját kelthetik. E gyanút csak a sárgaság megjelenése oszlatja el.
Banális infektarthritis Banális infektarthritisek a már említett gócfertőzés következtében keletkezhetnek, a gócfertőzés kérdése azonban még nincsen lezárva. Ilyenkor, rendszerint láz nélkül, egy vagy több ízületre terjedő fájdalomról van szó, az ízületeken alakváltozás nem mutatkozik vagy csupán enyhe duzzanat és mozgáskorlátozás. A megfelelő granulomás fog vagy a gennyes tonsillák eltávolítása után — post hoc vagy ergo hoc — a panaszok megszűnnek.
A süllyedés nem gyorsul, leucocytosist nem találunk. Akut polyarthritis jelenségeit idézi elő lázzal és ízületi duzzanatokkal az akut allergia, pl. A bőrjelenségek dominálnak ilyenkor, az allergén legtöbbször ismert, az ízületeken látható elváltozások általában nincsenek és a vérképben esetleg eosinophilia mutatkozik. Reumás polyarthritisben is előfordulnak bőrjelenségek, de nem gyakran. Néha az erythema nodosum is akut reumás láz részjelensége.
A scorbutban ritkán, haemophiliában azonban gyakrabban előforduló haemarthros csupán egyetlen ízület megbetegedése, leggyakrabban a térdízületé. Láz általában nincs, az ízület duzzanata feltűnőbb, mint a fájdalmasság. Az ízületi bántalmat legtöbbször apró trauma váltja ki, néha azonban észrevehető külső behatás nélkül keletkezik az ízület jelentékeny duzzanata.
Többször ismétlődő haemarthros krónikus arthritisre vagy inkább arthrosisra vezet. Intermittáló lázzal járó polyarthritisről van szó, melyben bőrjelenségek keletkeznek, a lép megnagyobbodik és néha carditis is kialakul. A kórkép felnőttön is előfordul és tünetei az akut polyarthritisből, valamint a sepsis jelenségeiből tevődnek össze.
Reumás polyarthritistől a septikus lázmenetben, a hosszú tartamban és abban is különbözik, hogy szalicilra, amidazofenre nem jól reagál. Az AST normális marad. Saját esetünk kortikoszteroidokkal tünetmentesen volt tartható.
Nem egészen biztos, hogy jól körülhatárolt kórképről van szó, lehet, hogy csupán a reumatoid arthritis egyik változatáról. HEGGLIN a visszatérő ízületi panaszokkal, bőrjelenségekkel, gyulladásos tünetekkel járó krónikus lázas betegségeket febris periodica hyperergica gyűjtőnéven foglalja össze.
E gyűjtőfogalom használatának jogosultsága is kétes. Az elkülönítő diagnózisban tuberculosisos, syphilises, köszvényes ízületi gyulladás, arthropathia diabetica lehetősége is szóba jön. Ezek elkülönítését azonban inkább a reumatoid arthritis megbeszélésekor tárgyaljuk éppúgy, mint a reumatoid arthritis számos formáját és az ismeretlen eredetű, valamint az autoimmun ízületi megbetegedéseket.
A reumatoid arthritisnék ismeretes fiatalkori alakja, mely akutan, esetleg lázzal kezdődik és a nagyízületekre is kiterjedhet. Ilyen forma a reumás polyarthritisszel könnyen összetéveszthető.
Megemlítjük, hogy akut periostitis, izomfájdalom, osteomyelitis is keltheti ízületi megbetegedés gyanúját, az ízület kitapintása, mozgatása alkalmával azonban könnyen eldönthető, hogy az ízület vagy a csont, illetve az izmok fájdalmáról vane szó. A reumatoid arthritis elkülönítése El szokták választani a primer és szekunder krónikus arthritiseket, az angolszász irodalomban azonban minden krónikus polyarthritis reumatoid arthritis néven szerepel.
Elterjedten használatos neve PCP. Ha a biztosan reumás akut polyarthritis nem gyógyul meg, hanem krónikus polyarthritisbe megy át, az ízületek deformálódnak és legtöbbször vitium is kialakul, szekunder krónikus polyarthritisről beszélhetünk. Ez ritka és diagnózisához az anamnézisben szereplő biztos reumás polyarthritis szükséges. Ebben a megbetegedésben — a kialakult szívbetegségen kívül — általános tünetek hiányoznak, anaemia, gyorsult süllyedés, láz nincs, az antistreptolysintiter is közel normális értékre csökken.
Ebben az állapotban a beteget csupán ízületeinek deformitása és ezzel kapcsolatos fájdalma foglalkoztatja és mozgási zavarát nem tekintve, jó állapotban van. A reumás láz profilaxisával függ össze, hogy valódi krónikus polyarthritist ma már alig látunk. Sokkal gyakoribb a krónikus polyarthritisnek az az alakja, melyre az ízületek, főleg a kisízületek súlyos, szimmetrikus deformitásán kívül láz vagy hőemelkedés, gyorsult süllyedés, fokozatosan kifejlődő, néha igen nagyfokú anaemia, leucocytosis, de néha inkább leukopenia, egyre romló általános állapot és a krónikus lefolyást megszakító akut exacerbatiók sora jellemző.
E megbetegedés múltjában akut ízületi gyulladás nem szerepel, ám maga a betegség akutan is kezdődhet. Tünetei között az endocarditis következményei nem ismerhetők fel. A szívizom bántalma előfordul, de vitium csak azokban a ritka esetekben, amelyekben a reumatoid arthritis reumás lázzal szövődik. Reumatoid arthritis tünetei A megbetegedésre elsősorban a kisízületek szimmetrikus, fájdalmas deformitása jellemző. Inkább nők betegsége, mint férfiaké.
Nem jár magas lázzal, legtöbbször lappangva, lassan kezdődik, ismeretes azonban akut formája is. A reumás polyarthritis ízületi panaszaival szemben inkább a kéz és a láb ízületei duzzadnak meg és válnak fájdalmassá, majd nagymértékben deformálódnak. A deformált kéz képe igen jellemző. Az ujjak ulnáris irányban ferdülnek el, természetesen csak régebbi esetekben.
Kezdetben csupán az ujjak reggeli merevsége, az ízületek nyomási fájdalma, deformitása jellemző, mely mindig szimmetrikus. Később a nagy ízületek gyulladása is kialakul, de nem jár pirossággal, dagadással. Valamennyi ízület fokozatosan merevvé és deformálttá válik. Az izomzat anatópiája reumatoid arthritis esetén Feltűnő az izomzat atrophiája, mely legjellegzetesebb az interosseus izmokon, de kifejlődik a kéz és a láb valamennyi izmán, olyan mértékben, hogy az önmagában alig duzzadt ízület relatíve erősen duzzadtnak látszik.
A beteg a kézen paraesthesiát panaszol, a tenyéren hyperhidrosis figyelhető meg, erythema palmare keletkezik. Az ujjak interphalangealis ízületei orsószerűen megduzzadnak, megmerevednek a nyaki csigolyák közti ízületek és az ízületek feszítő oldalán néhasubcutan csomók keletkeznek, a könyökön, az alkar ulnáris élén, a térden és a tibia mentén.
Reumatoid arthritis röntgenképe Jellegzetes a reumatoid arthritis röntgenképe: osteoporosis, a porc pusztulása, a csontok corticalisának kimaródása, cisztaszerű felritkulások keletkezése figyelhető meg, az inak tapadási helyén meszesedés keletkezik.
Megjegyzendő, hogy a röntgenjelek súlyossága nem párhuzamos a klinikai kép súlyosságával. A röntgenlelet önmagában azonban nem elegendő a diagnózishoz. Jellegzetes röntgen lelettel jár. Nem reagál szalicilra. A szív általában egészséges marad. Az ízületek megbetegedése legtöbbször szimmetrikus, visszafejlődő fellobbanások után fokozatosan maradandó deformitások keletkeznek, a kisízületek az ujjakon orsószerűen megduzzadnak, izomatrophia fejlődik ki.
Jellemző a csontszcintigráfiás lelet. Mindezzel szemben a reumás polyarthritis a nagyízületek piros duzzanattal kezdődő gyulladásával jár, amely szalicilra igen jól reagál. A gyulladás nem szimmetrikus, vándorló, a kis kézízületeket kevéssé támadja meg, a kisízületek közül még leginkább a temporomandibuláris ízület betegszik meg. Fiatalkorban, nemegyszer gyermekkorban kezdődik, mindig az első betegség után néhány héttel alakul ki, nem jár osteoporosissal, izomatrophiával. Gyakran vitium fejlődik ki.
A reumatoid arthritis diagnózisának fő kritériumai A reumatoid arthritis diagnózisának fő kritériumait a következőkben szokták megadni: a kéz és lábízületek, különösen az ujjak reggeli merevsége, az ízületek nyomási és mozgatási fájdalma az ujjak hajlításos összenyomása fájdalmas; Gönnsleintünet , a lágyrészek nem piros duzzanata, az interphalangealis ízületek szimmetrikus duzzanata, subcutan csomók kialakulása, jellemző röntgenlelet, kóros synovialis folyadék, a synovialis hártya szövettani változása, laboratóriumi leletek pozitivitása.
Ha e kritériumból legalább 7 megtalálható, a PCP diagnózisa biztos, de legalább 5 tünet is valószínűvé teszi a diagnózist. A hosszan tartó reumatoid arthritisben szenvedő, legtöbbször idős beteg klinikai képe igen jellemző.
Laboratóriumi vizsgálatok A laboratóriumi vizsgálatok közül az antistreptolysintiter reumatoid arthritisben normális, ellenben pozitívak azok a reakciók, melyek az ún. A gyakorlatban leginkább a Waaler-Rose-próbát és a latexpróbát alkalmazzuk.
Sajnos, legtöbbször csak a betegség fennállásának második félévében válnak pozitívvá. A vérsejtsüllyedés a reumatoid arthritisben is gyorsult, gammaglobulin szaporulat, valamint az alfa 2-globulinok felszaporodása inkább reumatoid arthritis mellett szól. Ennek következménye a szokványos májpróbák pozitivitása is.
Leucocytosis viszont inkább reumás lázra jellemző. A reumatoid tényező semmilyen más ízületi megbetegedésben nem mutatható ki és így a PCP diagnózisában jelentősége nagy. Negativitás azonban a PCP-t nem zárja ki. Tartós pozitivitás rossz prognózis jele. A reumatoid faktor 19 S nagyságrendű macroglobulin. Kimutatására a mondottakon kívül a bentonitpróba is alkalmas. A fiatalkori eseteknek azonban e próbák csak kis százalékában pozitívak.
Ilyenkor természetesen el kell dönteni, hogy nem SLE-betegségről vane szó, melynek a polyarthritis csak részjelensége. Bizonyos százalékban 70 antinuclearis antitesteket is ki lehet mutatni. Mindezen reakciók pozitivitása a reumás polyarthritisszel szemben reumatoid arthritis mellett szól.
Ha az egyébként mindig normális AST is növekedett, ez azt jelenti, hogy a PCP-ben szenvedő beteget Streptococcus-infekció — akár reumás láz is — éri.
A reumatoid arthritis diagnózisának felállításában a reumás lázon kívül a következő megbetegedések is szóba kerülnek: Still-Chauffard-betegség gyermekeken vagy fiatal felnőtteken fordul elő. Ugyancsak lépnagyobbodással jár, a klinikai képen azonban a nyirokcsomók generalizált megnagyobbodása dominál.
Feltűnő tünet a hypochrom anaemia. Krónikus lázas betegség, melynek ízületi megnyilvánulásai inkább reumatoid arthritisre emlékeztetnek, mint reumás polyarthritisre.
A beteg gyermekeken kialakuló ankylosisok miatt a növekedés visszamarad. Carditisszel e betegség sem jár, néha azonban pleuritist észleltek. Lényegében juvenilis reumatoid arthritisről van szó. Prognózisa nem jó.
Autoimmun betegségekben, sclerodermiában, periarteritis nodosában, dermatomyositisben ugyancsak a reumatoid arthritisnek megfelelő, tehát főleg a kisízületekre terjedő, máskor azonban polyarticularis jellegű panaszok jelennek meg Ezek leghatározottabbak a systemás lupus erythematosusban. A reumatoid arthritistől nehéz a betegséget elkülöníteni, mert az LE-sejtjelenség ebben is pozitÍA lehet.
Nem is mindig lehetséges. Előfordul, hogy az évekig típusos SLE bizonyos idő után reumatoid arthritis formájában zajlik tovább. Bőrjelenségek, tüdőinfiltrátumok, pleuritis vagy polyserositis, máj, lépnagyobbodás, vesebetegség inkább szól SLE mellett.
Az izombiopszia lelete a dermatomyositis, más esetehben a periarteritis nodosa lehetőségét bizonyítja, utóbbi esetben az eosinophilia, a vesemegbetegedés, hipertónia ás a perifériás nauritisek megjelenése segít. A sclsrodermia felismerhető, néha a különböző oesophagogastrointestinalis tünetek hívják fel a figyelmet a betegség lehetőségére.
A latexpróba pozitivitása inkább PCP mellett szól. Behcet-szindróma A Behcet-szindróma krónikus, lázas, rohamokban megjelenő allergiásseptikus jellegű megbetegedés, melynek a polyarthritisen kívül uveitis, iritis, a retina periarteritise, periphlebitise, retina vagy üvegtesti vérzés, hypopyon, valamint a szájnyálkahártya kifekélyesedése, genitalis ulceratio, erythema nodosumszerű kiütés a háton, vállon és a végtagokon, néha hydrarthrosis a jellemzője.
A belek ulceratióját is leírták és olyan esetek is ismeretesek, amelyekben systemás amyloidosis keletkezett. Arthritis tuberculosa Igen lassan, lappangva kifejlődő monarthritis, ritkán több ízület megbetegedése. Ha egyidőben három ízület is beteg, a tuberculosis lehetőségét biztonsággal kizárhatjuk. Leggyakrabban valamelyik csigolyaízület, a térdízület, a csípőízület, könyök vagy csuklóízület betegszik meg, az esetek nagy részében már meglevő tuberculosis fertőzés talaján.
Főleg a gyermekkor és a fiatalkor betegsége és igen gyakran csatlakozik traumához. Az ízületből vett biopsziás anyag vagy az ízületből nyert folyadék állatoltásos vizsgálata biztosítja a diagnózist, mert a röntgenlelet általában nem elég jellemző. Láz általában nincs, subfebrilitas azonban legtöbbször kíséri az ízület megbetegedését. Előrehaladott esetben az ízületben végződő csont tuberculosisa már röntgenvizsgálattal is kimutatható. Karakterisztikus jelenség a hidegtályog, mely keletkezési helyétől lefelé keresendő, leggyakrabban a gerinc mentén.
A vérsejtsüllyedés mindig nagymértékben gyorsult. A reumatoid arthritistől az ízületi tuberculosist elhelyeződése, az egyetlen ízületre korlátozódó, semmiképpen sem szimmetriás bántalom, a láz hiánya, a legtöbbször jó általános állapot, a betegek fiatal kora és — ha erre lehetőség van — a szövettani vagy bakteriológiai vizsgálat különíti el. A szervi tuberculosist is kísérheti ízületi panasz tuberculosisos arthritis keletkezése nélkül.
Az ilyenkor keletkező polyarthritist inkább tuberculotoxikusnak tekinthetjük, az ízület maga ép, a fájdalom nem súlyos.